1Az éneklõmesternek; zsoltár; Dávid éneke. (1a) Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik [ott] a fogadást.

2Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.

3Bûneim erõt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.

4Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!

5Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;

6A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;

7A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.

8Félnek is jeleidtõl a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.

9Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.

10Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesõvel meglágyítod azt, termését megáldod.

11Megkoronázod az esztendõt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;

12Csepegnek a puszta legelõi és a halmokat vígság övezi.

13[ (Psalms 65:14) A legelõk megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek. ]