Márk 15

<< Márk 15 >>
Mark 15 Hungarian
 

1És mindjárt reggel tanácsot tartván a fõpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak. 2És megkérdé õt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod. 3És erõsen vádolják vala õt a fõpapok. 4Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! 5Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.

6Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. 7Vala pedig egy Barabbás nevû, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. 8És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. 9Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? 10Mert tudja vala, hogy irígységbõl adták õt kézbe a fõpapok. 11A fõpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. 12Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? 13És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg õt! 14Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg õt! 15Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.

16A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot. 17És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére, 18És elkezdék õt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 19És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala õt, és térdet hajtva tisztelik vala õt. 20Mikor pedig kicsúfolták õt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék õt, hogy megfeszítsék.

21És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét.

22És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. 23És mirhás bort adnak vala néki inni; de õ nem fogadá el. 24És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. 25Vala pedig három óra, mikor megfeszíték õt. 26Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.

27Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felõl. 28És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték. 29Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; 30Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztrõl! 31Hasonlóképen pedig a fõpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. 32A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala õt.

33Mikor pedig hat óra lõn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. 34És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? 35Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. 36Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tûzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljõ- é Illés, hogy levegye õt. 37Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. 38És a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada. 39Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!

40Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, 41A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala õt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.

42És mikor immár este lõn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat elõtt való nap, 43Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. 44Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tõle, ha régen halt-é meg? 45És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek. 46Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén õt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kõsziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára. 47Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék.


<< Mark 15 >>
Szent Biblia - Károli Fordítása

Bible Hub