2Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgõ szavamra!

3Ha a bûnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

4Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

5Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az õ igéretében.

6[Várja] lelkem az Urat, jobban, mint az õrök a reggelt, az õrök a reggelt.

7Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bõséges nála a szabadítás!

8Meg is szabadítja õ Izráelt minden õ bûnébõl.